Mivel iskolával is láttam a filmet, ezért ezt kétszer is látthatam (méghozzá egy nap eltéréssel) a moziban... És másodjára is megnézve nem hogy ugyanazt, hanem még sokall nagyobb élményt nyújtott, a már ismert és megszeretett jelenetek és dallamok sora. Ekkora már igazán kikristályodott bennem a film számomra magával ragadó különleges esszenciája...: a rendező és a regény-forgatókönyvíró által a filmre álmodott egyszerű, egyenes vonalú (lineáris) történet, és állapot változás; a már a Kontrollban is nagyon domborító Pador Gyula operatőr által filmre vét egyedi és gyönyörű képek (egy koncentrációs táborban méghozzá ugyebár...) és a vele különöskép összehangzó zseniális felejthetetlen ENNIO MORRICONE zenéje. Mondhat akárki akármit, számomra ez egy csodálatos film, hogy az előzetest idézem "különleges és felkavaró". És örökké emlékezetes marad...
Várom már a dvd megjelenést, hogy megnézhessem párszor, de addig is itt van Ennio Morricore zenéje, amit csak egyre jobban megismer és megszeret a fülem, amit egyre csak hallgatom. Már írtam, de nem birom ki hogy ne fecséreljek még néhány medő szót, hogy megpróbáljam leírni a leírhatatlant... a zene érzelem gazdagsága és gyönyörűsége... nincsenek szavak. A filmhez egyszerűen tökéletes.
Az egész egyszerűen...