KERTÉSZ IMRE (író, forgatókönyvíró) 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban is fogva tartották, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. Ezt követően újságírással és fizikai munkával tartotta el magát.
Kertész Imrének nagy sikere van német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt kiadó gondozásában jelentek meg. 2002-ben már a Suhrkampnál jelennek meg írásai.
Kertész Imre jelentős műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra. 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja.
Kertész 1960-tól 1973-ig írt, 1975-ben megjelent Sorstalanság című első regényét rendkívüli gondolati igényesség, összefogott, feszes szerkesztés, csiszolt és árnyalt stílus jellemzi. A regény hőse egy fiatal fiú, a cselekmény az ő hányattatásait, Auschwitzba hurcolását, lágerbeli sokkélményeit, csodával határos életben maradását és hazatérését követi nyomon. Az egyes szám első személyben elbeszélt mű a főszereplő gyermeki nézőpontja és az ábrázolás visszafogottsága következtében a század botrányáról szóló dokumentumként és a lágerélet rettenetéről szóló szociálpszichológiai esettanulmányként is olvasható. A Sorstalanság máig az író legismertebb munkája, holott a műre jellemző egyedi hang Kertész későbbi munkáit is jellemzi.
Kertész Imre művei: Sorstalanság (regény, 1975) A nyomkereső (regény, 1977), A kudarc (regény, 1977), Kaddis a meg nem született gyermekért (1990), Angol lobogó (1991), Gályanapló (1992), A holocaust mint kultúra (előadások, 1993), Jegyzőkönyv (1993), Valaki más: a változás krónikája (1997), A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újra tölt (monológok és dialógok, 1998), A száműzött nyelv (2001) Felszámolás (regény, 2003).
Kertész Imrét 2001-ben a Svéd Akadémia már jelölte Irodalmi Nobel-díjra. 2002. október 10-én jelentették be, hogy első magyar íróként megkapta a díjat.

KOLTAI LAJOS, A.S.C. (rendező) mára napjaink egyik legelismertebb operatőrévé emelkedett, ezt 2001-es Oscar-jelölése is bizonyítja, mellyel Giuseppe Tornatore Malena című filmjében nyújtott teljesítményét ismerték el.
23 éve Szabó István állandó munkatársa, 14 filmet készítettek együtt. Koltai fényképezte 1981-ben az Oscar-nyertes Mephistót, emellett ő volt az operatőre további három, Szabó által rendezett, a legjobb külföldi film kategóriában szintén Oscarra jelölt alkotásnak: a Bizalom című filmet 1979-ben, a Redl ezredest 1986-ban, a Hanussent 1988-ban nominálták Oscarra.
Koltai 1987-ben a Hajnali háztetők című film fotografálásáért a Magyar Filmszemle operatőri díját nyerte. Szintén 1987-ben – az Egyesült Államokban – forgatta a Gaby (Gaby – A True Story) című alkotást, majd 1988-ban az Országúti vagányokat (Homér & Eddie), 1989-ben pedig Klaus Maria Brandauer „Seven Minutes” című filmjét és a Tökéletes tanú (Perfect Witness) című produkciót fényképezte. 1990-ben A gyönyör rabjai (White Palace) és az HBO Régi bűnök, új világ (Descending Angel) című filmjén dolgozott, ez utóbbi ACE-jelölést hozott számára.
1991-ben forgatta a Négykezes géppisztolyra (Mobsters), a Találkozás Vénusszal (Meeting Venus), majd az Édes Emma, drága Böbe című filmeket. Kilencvenes években született munkái között szerepel még az Egy igaz ügy (Just Cause), a Hemingway és én (Wrestling Hemingway), a Szédült hétvége (Home for the Holidays), a Most jöttem a falvédőről (Born Yesterday), a Ha a férfi igazán szeret (When a Man Loves a Woman), a Tengerre, tata! (Out to Sea), valamint Klaus Maria Brandauer „Mario und der Zauberer” című alkotása. Az elmúlt években számos, világszerte nagy sikert aratott alkotást fényképezett, többek között Tornatore Az óceánjáró zongorista legendája (La leggenda del pianista sull’oceano), illetve Szabó István A Napfény íze (Sunshine) és Szembesítés (Taking Sides) című munkáit. Részt vett továbbá a Max és a Császárok klubja (The Emperor’s Club) című filmekben is.
Koltai nemrég fejezte be első rendezői munkáját, az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényének filmváltozatát.
Koltai Lajos 1984 előtt készült legsikeresebb magyar filmjei: Megáll az idő, Örökbefogadás, Ajándék ez a nap, Veri az ördög a feleségét, Adj, király, katonát!, Angi Vera, A ménesgazda.

HÁMORI ANDRÁS (producer) producerként, illetve executive producerként is számos elismerésben részesült pályája során: ezek között két Oscar-jelölés és három Golden Globe Díj is szerepel, valamint több rangos díj a Cannes-i, a Berlini, a Velencei és a Torontói Filmfesztiválokról. Filmjei emellett szép számmal nyertek Európa Filmdíjat, és többször elnyerték a Kanadai Filmakadémia Díját – utóbbival jutalmazták például Szabó István A Napfény íze (Sunshine) című alkotását a legjobb film kategóriában, melynek Hámori András – Robert Lantossal együtt – a producere volt.
Hámori Magyarországon született, és a budapesti jogi egyetemen szerzett diplomát. Számos színházi és filmkritikája jelent meg hazájában és Angliában, majd 1981-ben Torontóba költözött. Négy évvel később az Alliance Entertainment alapító tagja, majd 1995 és 2000 között az Alliance Atlantis Pictures elnöke lett.
Legutóbbi produceri munkái között olyanok találhatók, mint a Formula 51, Samuel L. Jacksonnal és Robert Carlyle-lel, az „Owning Mahowny”, Philip Seymour Hoffmannal, Minnie Driverrel és John Hurttel, Szabó István A Napfény íze (Sunshine) című alkotása, Ralph Fiennesszal, Menno Meyjes Max című filmje, John Cusackkel és Noah Taylorral, valamint David Cronenberg eXistenZ című filmje, Jude Law-val és Jennifer Jason Leigh-vel. Executive produceri munkái között szerepel Lynne Ramsay „Morvern Callar” című filmje, Samantha Morton főszereplésével, az „A Room For Romeo Brass”, Bob Hoskinsszal, Atom Egoyan Eljövendő szép napokja (The Sweet Hereafter) és David Cronenberg Karambolja (Crash).

BARBALICS PÉTER (producer) filmjei: Luzsini védelem (The Luzhin Defence), Rosszfiúk, A Morel fiú, Presszó, Kolorlokál, Házikoszt, Haggyállógva Vászka, Szamba, Woyzeck.

ILDIKO KEMENY (producer) korábbi munkái: „Room to Rent”, „Hotel Splendide”. A nagyjátékfilmek mellett televíziós produkciókban is dolgozik.

PADOS GYULA (operatőr) 1969. április 2-án született. 1996-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán, ahol egyebek között a több nemzetközi díjat nyert Hajnal című rövidfilmjét készítette. Ezt követően számos kisjáték- és reklámfilmet fotografált. Az ezredfordulón Angliában dolgozott, itt két nagyjátékfilmet fényképezett: a Terence Gross rendezte, Toni Colette, Daniel Craig és Katrin Cartlidge főszereplésével készült „Hotel Splendide” (2000) címűt, valamint a Thaddeus O’Sullivan rendezte, Helena Bonham Carter, Olivia Williams és Paul Bettany főszereplésével készült „The Heart of Me” (2002) című produkciót. Újabban ismét Magyarországon dolgozik: ő fényképezte Antal Nimród sokszoros díjnyertes Kontrol című munkáját, valamint az Állítsátok meg Terézanyut! című filmet.

LÁZÁR TIBOR (díszlettervezõ) korábbi munkái: A Rózsa énekei, „Je suis vivante et je vous aime”. Lázár művészeti vezetőként jegyzett filmjei közül néhány: Hazudós Jakab (Jakob the Liar), Roncsfilm.

SZAKÁCS GYÖRGYI (jelmeztervezõ) korábbi filmjei közül néhány: A Hídember, Csocsó, avagy éljen május elseje!, Szembesítés (Taking Sides), Jadviga párnája, A Napfény íze (Sunshine), Büvös vadász, Melodráma, Eszterkönyv, Szerencsés Dániel, Elveszett illúziók.

LISA GERRARD (ének) 1961. április 2-án született Ausztráliában. 1981-ben megalapította Brendan Perryvel a világzene egyik legismertebb zenekarát, a Dead Can Dance-et. A zenekar – Paul Eriksonnal és Simon Monroe-ral kiegészülve – ritkán koncertezett, ezért is számított jelentős eseménynek, amikor 1995 májusában Magyarországon is fellépett.
Gerrard első és utolsó filmszerepe („El nino de la luna”, 1989) után, a kilencvenes években kezdett filmzenét írni. 1992-ben a Baraka című film egyik betétdalát énekelte el, ezt követően pedig olyan produkciókban dolgozott, mint A kiránynő nyaklánca (The Affair of the Necklace), az Ali, a Bálnalovas (Whale Rider), A Nap könnyei (Tears of the Sun), az Arthur király (King Arthur), a „Nadro”, A 13. harcos (The 13th Warrior), A bennfentes (The Insider), a Gladiátor, a Mission: Impossible II és a „Coil”.
Lisa Gerrard Budapesten, a Magyar Rádióban énekelte fel a Sorstalanság egyik betétdalát, a szavak nélküli Magány himnuszát.

ENNIO MORRICONE (zeneszerző) a hatvanas évek óta az egyetemes filmművészet egyik meghatározó személyisége. Több száz nagyjátékfilmben, animációs filmben, tévéfilmben volt hallható a muzsikája. Ezek közül néhány: Aki legyőzte Al Caponét (The Untouchables), Misszió (The Mission), Volt egyszer egy Amerika (Once Upon a Time in America), Őrület (Frantic), Cinema Paradiso, Zaklatás (Disclosure), Nyomd a sódert (Bulworth), Hamlet, A Dolog (The Thing), A Hold (La Luna), A háború áldozatai (Casualties of War), A Jó, a Rossz és a Csúf (Il Buono, il bruttó, il cattivo), A kristálytollú madár (L'Uccello dalle piume di cristallo), A Mars-mentőakció (Mission to Mars), A Stendhal-szindróma (La Sindrome di Stendhal), Allonsanfan, Az ócenánjáró zongorista legendája (La Leggenda del pianista sull'oceano), Lolita, Az ördögűző 2. (Exorcist II: The Heretic), Bugsy, Canterbury mesék (I Racconti di Canterbury), Dekameron (Il Decameron), Egy maréknyi dollárért (Per un pugno di dollari), Farkas (Wolf), Huszadik század (1900), Kill Bill (Kill Bill: Vol. 1, Vol. 2), Kötözz meg, és ölelj! (!Átame!), Malena, Mennyei napok (Days of Heaven), Pár dollárral többért (Per qualche dollaro in piu), Perlasca (Perlasca, un eroe italiano), Puszta formalitás (Una Pura formalita), Sacco és Vanzetti (Sacco e Vanzetti), Salo, avagy Sodoma 120 napja (Salo o le 120 giornate di Sodoma), Teorema, U Turn – Halálkanyar, Volt egyszer egy vadnyugat (C'era una volta il West), Vörös Szonja (Red Sonja).