1938. május 29.: Kihirdetik az 1938: XV. törvénycikket a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának biztosításáról. Az ún. „első zsidótörvény” értelmében a sajtó-, ügyvédi, orvosi és mérnöki kamara tagjainak maximum 20%-a lehet izraelita vallású.

1939. május 5.: Kihírdetik az 1939: IV. törvénycikket „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról”. Az ún. „második zsidótörvény” már nem vallási, hanem faji alapon tesz különbséget magyar állampolgárok között: zsidónak minősül mindenki, akinek legalább egyik szülője, vagy legalább két nagyszülője zsidó származású. Zsidó származású emberek nem szerezhetnek ezután állampolgárságot, sőt a belügyminiszter a már magyar állampolgárságú személyeket meg is foszthatja állampolgárságuktól, ha az 1914. július 1-je után kelt. Zsidó származású emberek nem alkalmazhatóak állami vagy közintézményben, és magánvállalatoknál is legfeljebb 12 %-ban képviseltethetik magukat. Zsidó származású ember nem lehet lapszerkesztő, lapkiadó, a sajtó-, az ügyvédi, az orvosi, a mérnöki, a színházi és a filmművészeti kamara tagjainak maximálisan 6%-a lehet zsidó származású. Zsidó származású ember nem vezethet színházat vagy mozit. A törvény kimondja, hogy a jelzett arányszámokat 1942. december 31-ig feltétlenül el kell érni.

1944. március 19.: A náci Németország csapatai megszállják Magyarországot.

1944. március 29.: Kihirdetik az 1200, 1210, 1220, 1230 és 1240/1944. számú kormányrendeleteket. Ezek megtiltják, hogy zsidó származású emberek nem zsidó származásúakat alkalmazzanak háztartásukban, megszüntetik a zsidó származásúak sajtó, színművészeti, filmművészeti kamarai tagságát és megtiltják, hogy zsidó származásúak állami hivatalt töltsenek be. A zsidó származású polgárokat megkülönböztetésül sárga csillag viselésére kötelezik.

1944. május 15.: Megkezdődik a zsidónak nyilvánított személyek gettókbe gyűjtése és koncentrációs táborokba – elsősorban Auschwitzba – történő elszállítása az egész akkori Magyarország területén. A fővárosi zsidóság deportálását Horthy kormányzó júniusban leállíttatja.

1944. június 15. után megkezdődik a zsidó származású művészek, tudósok könyveinek, az ún. „Zsidó könyvek”-nek a hivatalos megsemmisítése.

1944. október 16.: A magát „nemzetvezetőnek” tituláló Szálasi Ferenccel az élen nyilas kormány alakul. A nyilas hatalomátvételt követően a végletekig fokozódik a még Magyarországon maradt zsidóság elleni irtóhadjárat.

1944. október 26.: A nyilas kormány felállítja a Nemzeti Számonkérő Széket, amelynek feladata a leszámolás a nyilas rendszer ellenfeleivel.

1944. november 3.: Közzéteszik a Szálasi-kormány 3840/1944. számú rendeletét, amely kimondja, hogy a zsidók vagyona az államra száll.

1944 december 4.: Vajna Gábor nyilas belügyminiszter elrendeli a budapesti zsidóság gettóba költöztetését. Nagy ütemben folytatódnak a bevagonírozások. A második világháború utolsó évében a koncentrációs táborokban és Magyarországon hatszázezer magyar zsidót gyilkolnak meg.

1945. február 13.: A 2. Ukrán Front csapatai kiűzik a nácikat és a nyilasokat Budapestről. A fővárosi zsidóság egy jelentős része ennek köszönhetően megmenekül.